Fenséges, tiszteletreméltó, ősi. Így lehetne leírni Csehország legmagasabb hegyeit – az Óriás-hegységet (Krkonoše). Nem csoda, hogy 56 évvel ezelőtt éppen itt jött létre az első nemzeti parkunk. Nos, miért késlekednénk? A hegyeknek van idejük, de az embernek nincs, különösen a mai rohanó világban. Szóval görgessék az egeret, egy tisztességes emelkedő vár ránk! A teljes útvonal hossza: 45 km (útvonal térképe) A túrát a hegyek szívéből – Špindlerův Mlýnből – indítjuk. A Vodovodní és a Stará vozová úton kicsit kifulladunk, de hát ezért jöttünk a hegyekbe, nem? Észre sem vettük, és már a gerincen állunk (az utazási blogolás előnyei!)... felmásztunk a titokzatos Kotel hegyre. Itt egy kis kitérőt ajánlok a Harrach-kövekhez, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik magára a Kotelre és a Kotelní jámy-ra – két hatalmas gleccserkatlanra. Akár 45°-os lejtőivel gyakori lavinahelyszín. Ellátogathatunk a Vrbata-dombra is, ahol többek között megtalálható a két cseh sportoló, Václav Vrbata és Bohumil Hanč emlékműve, akik 1913-ban fagytak meg az Óriás-hegységben.
Vízesésről vízesésre
A piros jelzés hamarosan Csehország legmagasabb vízeséséhez – a Pančava-vízeséshez – vezet. A víz itt 148 méteres látványos magasságból zuhan alá a Elba-völgybe (Labský důl), amely az Óriás-hegység egyik legpompásabb kilátását nyújtja (például az Ambrož kilátójából). A sok további vízesés közül, amelyek az Elba-völgybe vezetik a vizet, megemlítem még az Elba-vízesést az Labská bouda alatt, amely a kilátóteraszról figyelhető meg.
De honnan származik az összes víz? A Pančavská, Mumlavská és Labská louka (Elba-rét) tőzeglápjaiból és kis forrásaiból ered. Itt ered az egyik legnagyobb európai folyó – az Elba. A forrása 2 km-re található az Elba-vízeséstől, és széles út vezet hozzá.
Ez még egy darabig elkísér minket a Violník sziklás csúcsa mentén. Nem sokkal utána lélegzetelállító kilátás nyílik a következő óriási gleccserkatlanokra – a Kis- és Nagy-Havas-katlanra (Sněžné jámy). Az utóbbi tekintélyes 300 méter magas és 600 méter széles. Mögöttük megkerüljük a fenséges Vysoké kolo-t, a negyedik legmagasabb hegyünket.
A gerinctúra tovább vezet a Velký šišák, valamint a Mužské és Dívčí kameny (amelyek csúcsain különös formájú mállott sziklákat találunk) hegyeken át a leégett Petrova bouda-ig, egészen a Sziléziai-nyeregig (Slezské sedlo), ahol a helyi éttermek egyikében felfrissülhetünk.
Innen rátérünk az Ezüst-gerincre (Stříbrný hřeben), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik nemcsak a lengyel oldalon található Wielky Staw és Maly Staw tavakra.
Igazán felejthetetlen látványban lesz részünk a legmagasabb hegyünkről. Lerójuk tiszteletünket a Luční és a Studniční hora (Csehország második és harmadik legmagasabb hegye) előtt, valamint az Óriás-völgy (Obří důl) előtt. Arrafelé, a Rudná rokle-n keresztül vezet utunk következő része, amely Pec pod Sněžkouba, a legendás turisztikai központba visz minket. Innen érdemes elindulni a Černá hora (Fekete-hegy) felé, ahol találkozunk a Černohorské rašeliniště-vel, az Óriás-hegység legnagyobb, hihetetlen 6000 éves erdei tőzeglápjával.
A kilátás nem maradhat el
A Černá hora csúcsán utoljára integethetünk az Óriás-hegységnek a kilátóból. De nem ez lesz az utolsó kilátó vándorlásunk során: A nemzeti park határán még meglátogatjuk a monumentális Lombkorona-ösvényt. Fából készült járdákon sétálunk magasan a föld felett, az aljnövényzet felett, a fatörzsek között, felmászunk a csúcsokig és azon túl, egészen addig, amíg egyetlen lépcsőfok megtétele nélkül fel nem jutunk a monumentális kilátótoronyba. 45 méteres magasságból megtekintjük az erdei királyságot, a zöld dombokat és a távoli tájat. Lefelé pedig egy ötvenméteres csúszdán száguldhatunk.
Madártávlatból láttuk a világot és fejet hajtottunk a fenséges hegyek előtt. A következő részben homokkő városokon sétálunk át, és Európa legnagyobb homokkő sziklakapuja alatt. Találkozunk a Cseh Svájcban!
Tipp: Az egyedülálló Podyjí Nemzeti Parkban már jártál?
